Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatk
Induls: 2008-02-08
 
Ennyien vannak itt
 
Honlap szablyzat
 
Kapcsolat
 
Tudnivalk a szervezetrl
 
Informcik a belpsrl
 
Tagoknak
 
Szlknek/ prtfogknak
 
Plyzatok/ felvtelek klssknek
 
Nyilvnos versenyek, plyzatok
 
Ismeretek, tapasztalatok, tancsok
 
Partnereink

Ezen keresztl juthatsz el partnereink listjhoz, s rheted el ket.

 
Szent Korona Rdi

Katt ide a hallgat᳨oz (Winamp)Katt ide a hallgat᳨oz (Windows Media)

 
Honlap ajnl

Az ajnlott honlapok listja tekinthet itt meg.

 
Honlaprl
Ezttal arra vagyunk kvncsiak, hogy mikpp halottak rlunk az emberek.
Hogyan szereztl tudomst szervezetnkrl?

Videklipnkbl
Interneten mshogy
Plaktok/ szrlapok tjn
Iskolban/ kollgiumokban tanrok ltal
Knyvtrakban
Ismersktl
Nyilvnos rendezvnynkn
Egyb
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Fegyveres s rendvdelmi kpzs tervezete
Egyik tervezetnkre vonatkozik, mely olvashat a honlapon, az MHI SZT rszben.
Szerinted mennyire lenne j az j kpzsi rendszer?

Sokkal jobb, mint a mostani
J, de azrt lehetne javtani rajta
Alig van klnbsg
Nem tudom eldnteni
Meglehetsen rossz
Kriminlis!
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Szakpolitika vegyesen
Szakpolitika vegyesen : Oktatsgyi javaslataink

Oktatsgyi javaslataink

MHI SZT  2008.06.14. 11:34

Egyelre mg messze nem teljes, de idvel majd tkletesedik.

Oktatsgy, avagy az j oktatsi rendszer
 
 
 
Az j oktatsi - s az mr nevelsi is - rendszert teljes kren kell kialaktani, lvn az egszsggy/ demogrfia s a fegyveres s rendvdelmi szervek utn brmely orszg szmra a lehet legfontosabb, vagyis sszessgben a harmadik legfontosabb.
 
 
Mieltt valaki mg felhvn r a figyelmet, tkletesen tudjuk, hogy az idegen nyelv kimaradt, mind az ltalnos, mint a kzpiskolk ktelez ribl. Fakultciknt (azaz nem szmt bele az raszmba a tanulk esetn), fizets juttats ellenben ignybe vehet.
 
 
A legels forma: vodk:
Bizony az oktats s fleg a nevels itt kell kezddjn, s ezt az j rendszerben meg is kvnjuk valstani. Az vodba jrs ktelez lesz, amint lehetsges, mert ehhez biztostani kell a kell intzmnyi elhelyezst (jelenleg hiny az esztelen privatizcik s egybevonsok miatt), s emelni az vodai nevelk ltszmt.
Az voda napi idtartama a munkanapokon reggel 6-tl kezdhet, legksbb 8 rtl, s dlutn 14 rig ktelez, legfeljebb 18 rig tarthat. A ktelez s lehetsg eltolsa azrt ebben a formban ltezik, hogy azon szlk, akiknek munkaideje a ktelez vodai idtartamtl eltr addig is biztonsgban tudhassk gyermekeiket.
 
Az vodban a f hangslyt a nevelsre kell fektetni, s csak utna a jtkos tanulsra/ kpessgfejlesztsre. A nevels erklcsi-kzssgi alapelveket tartalmazna fknt, a kisgyerekek lelkivilghoz igaztva (pl.: nem elads termszetesen, hanem tanmesk, stb…). Mg a jtkos tanuls s kpessgfejleszts olyan szrakoztat jtkokat, feladatokat, idtltst, mely azon tl, hogy lvezetes, segt a gyermekek logikjt, intelligencijt ersteni, megfelel testedzst tartalmaz, s segti a kzssgben val boldogulst, az alapvet termszeti trvnyek megismerst.
Tovbb, amennyiben szksges, gy logopdiai beutalt adhat az voda.
 
 
Iskolai alapvet rendelkezsek:
  • Egy iskolai osztly minimlis ltszma 10 f, mg maximlis ltszma 40 f.Iskolarsg fellltsa minden kzp, valamint 6+7-es iskolai formban, tovbb a felsoktatsban.
  • Minden iskolai formban, minden vfolyamban lehetsges a buks. Ha a tanul nem felelt meg az vfolyam kvetelmnyeinek, akkor nem lphet tovbb. Az ltalnos iskola 6. osztlynak elvgzsig ktelezen dlutni tanulrkat kell tartani az iskola pletben, szakkpzett tanrok segtsgvel, 90, 135, vagy legfeljebb 180 perc idtartamra. Amennyiben az intzmny 90 perc feletti idtartamot hatroz meg, gy a 90 perc letelte utn 10 perc sznetet kteles biztostani a tanulk szmra. A tanulra alatt megtanulhatjk az aznapi anyagokat, gyakorolhatjk az rst/ olvasst, megoldhatjk a hzi feladatokat, olvashatjk a ktelez olvasmnyokat a tanulk, elakads, vagy krs esetn a tanrok segtsgkre lesznek. Intzmnyi jogkr, hogy a 6. osztlyt mr elvgzett tanulk esetben is legyen-e ktelez dlutni tanulid, mely a kzpiskola vgig lehetsges.
  • Minden tanul kteles a 8. osztly vgn alapismereti vizsgt, mg a 13. osztly vgn rettsgi vizsgt tenni. A tovbblpsnek ez, valamint a sikeres felvteli s a megfelel ponthatrok elrse szksges.
  • Mindenki tankteles 16 ves korig, illetve a 10. osztly, vagy szakma sikeres elvgzsig.
  • Amennyiben valamely tanul 3. alkalommal lenne knytelen buks, hinyzs, netn fegyelmi problmk miatt vet ismtelni, a 8 osztlyos ltalnos iskolban, vagy akr az 5, akr a 7 osztlyos kzpiskolban, esetleg a 10 osztlyt nem ignyl szakmk esetn a szakiskolkban s mg tankteles, gy specilis iskolba kerl t. Fegyelmi gye esetn, annak slyossgtl fggen, akr mr az els esetben.
 
 
ltalnos iskolk:
A msodik forma.
Az ltalnos iskola alapesetben 8 osztlyos, de lehetsg van a tanulmnyokat a 6. osztly sikeres befejezse utn 6+7-es rendszer kzpiskolban folytatni.
Az ltalnos iskolkban az ves tantsi napok szma 240.
 
ltalnos iskolkban legfeljebb a tantsi rk 15%-a hinyozhat, tantrgyanknt, lvn alapismeretekrl van sz, gy nem lehetnek benne komoly hinyok. Amennyiben valamely tanul hinyzsai ezt meghaladjk – kivve technika, mvszetek -, de nem rik el a 30%-ot, gy osztlyoz vizsgt tehet, az adott tantrgybl, vagy tantrgyakbl, amennyiben az sikeres felsbb vfolyamba lphet. Amennyiben sikertelen, vagy a hinyzott rk arnya brmely tantrgybl – kivve technika, mvszetek – meghaladja a 30%-ot, gy vet kell ismtelnie.
 
Az als tagozatban itt is a nevels kell kapjon f hangslyt, s csak msodlagos fontossggal (ennek ellenre klnsen fontos minsggel) br a tanulmnyi alapismeretek elsajttsa (pl.: rs, olvass, matematikai alapmveletek). Szintn nagy fontossggal br a testnevels, hiszen fejld szervezetrl van sz.
 
rk fajti, ktelez/ maximlis heti raszm az als tagozatban:
 
ra neve/ tmja
1. vfolyam
2. vfolyam
3. vfolyam
4. vfolyam
Nyelvtan (rs/ fogalmazs)
3 (5)
3 (5)
3 (5)
3 (4)
Irodalom (olvass/ rtelmezs)
2 (3)
3 (5)
4 (5)
5 (5)
Testnevels (jtkok s mozgs)
4 (5)
5 (6)
6 (6)
6 (6)
Erklcs (nemzettudat, trvnyek)
3 (5)
3 (5)
2 (5)
2 (5)
Mvszet (iskolk szerint)
1 (3)
1 (3)
2 (4)
2 (5)
Trtnelem (magyar trtnelem s legendk/ mondk)
2 (4)
2 (4)
2 (5)
3 (6)
Szmtan
2 (3)
2 (4)
3 (4)
3 (5)
Technika
1 (2)
2 (3)
2 (3)
3 (4)
Osztlyfnki (gyakran eladsok)
-
1
1
1
sszes heti raszm (ktelez):
19
24
26
28
Minimum napi raszm:
3
4
4
4
Maximum napi raszm:
5
6
6
7
 
Ezeken tl mg vi 4 alkalommal kln, ktelez iskolai programok. Ez lehet sznhz, meghatrozott idpontokban mozi, killtsok, stb… Ezek ingyenesen biztostottak, a kltsgeket az llam llja, belertve az esetleges utazsi kltsgtrtst is.
Tovbb az iskola ltal indtott fakultcikon/ esetleges kln programokon (iskola szervezsben nptnc/ npdal, stb…) is lehetsg van rszt venni. Ezek szmrl, illetve pontos tmjrl az oktatsi intzmny, a szli munkakzssg, valamint az nkormnyzat egyeztet, illetve utbbinak az Oktatsi Minisztrium hozzjrulst kell krnie a pontos tervezet benyjtsval. Az OM hrom kategriba sorolhatja (orszgosan egysgesen) a krelmeket: tmogatott (az iskola anyagi tmogatsban rszesl a fajtnak s raszmnak megfelelen), engedlyezett (ekkor nincs anyagi tmogats, de megtarthatjk), nem engedlyezett.
 
 
A fels tagozatbanmr az eddigieknl nagyobb hangslyt kap az oktats, de nem szorthatja ki a nevelst, annak egszen a kzpszint oktats befejezsig kell tartania.
 
rk fajti, ktelez/ maximlis heti raszm a fels tagozatban:
 
ra neve/ tmja
5. vfolyam
6. vfolyam
7. vfolyam
8. vfolyam
Nyelvtan (helyesrs/ nyelvtani szablyok)
3 (4)
3 (3)
2 (3)
2 (3)
Irodalom (olvass/ rtelmezs/ fogalmazs)
5 (5)
5 (5)
5 (6)
5 (6)
Testnevels (mozgs s sport)
6 (6)
6 (6)
5 (6)
5 (6)
Trsadalmi ismeretek
1 (2)
2 (3)
2 (3)
2 (3)
Mvszet (iskolk szerint)
3 (5)
3 (5)
2 (4)
2 (4)
Trtnelem (magyar s egyetemes trtnelem)
4 (5)
4 (5)
4 (6)
4 (6)
Matematika
3 (4)
3 (4)
3 (5)
3 (5)
Technika
2 (2)
1 (2)
-
-
Termszetismeret
4 (6)
4 (6)
-
-
Fldrajz
-
-
3 (4)
3 (4)
Biolgia
-
-
3 (4)
3 (4)
Kmia
-
-
2 (2)
2 (2)
Fizika
-
-
2 (2)
2 (2)
Elssegly
-
1 (1)
2 (2)
2 (3)
Gyermekvllalsi ismeretek
-
-
1 (1)
2 (2)
Egszsges letmd
1 (2)
1 (2)
2 (2)
3 (3)
Osztlyfnki (gyakran eladsok)
1
1
1
1
sszes heti raszm (ktelez):
33
34
39
40
Minimum napi raszm:
5
5
6
6
Maximum napi raszm:
7
8
9
9
 
A fels tagozatos tblhoz nem rt nhny megjegyzst hozztenni.
Egyrszt amint lthat igen nagy a ktelez raszm. Ennek oka az j oktatsi mdszerben is keresend. Tmr lnyege: alig valamivel tbb lexiklis tudsbeli kvetelmny, mint jelenleg, ellenben azok alaposabb megtanulsa/ gyakorlsa, tbb rdekessg, tbb gyakorlati ismeret/ ksrlet. Gondolhatunk itt olyanokra, mint kmia rn bemutatsok/ ksrletezs, fizikarn kisebb ramkr sszeszerelse/ mozgsi bemutatsok, biolgiarn termszetfilm vettsek/ gazdasg megltogatsa/ boncolsi lehetsg. Elssegly rn prbabb hasznlata, mentsk bemutatja, esetleg krhzltogats. Trtnelemrn hagyomnyrzk bemutatja, tapasztalataik megosztsa a fiatalokkal, lehetsg szerint mzeumltogats.
Tovbb a fldrajz klnsen haznk fldrajzt tartalmazza, ez alatt Nagy-Magyarorszg rtend, kis rszben a mltba tekintve, de leginkbb a jelenkorban. Vagyis ugyangy kell ismerni Kolozsvr jelenlegi ipart is, mint Dunajvrost.
A gyermekvllalsi ismeretek az egyetlen, mely valamennyivel kevsb gyakorlati. Trgyalja tbbek kzt a szl-gyerek kapcsolatot, szl a ksbbi gyermekvllals fontossgrl, a hzassgrl, a nemi kapcsolatok veszlyeirl. Gyakorlati ismeretekben olyanokat ad t, mint: kistestvrek gondviselse, miket rdemes tenni, mikor jabb kistestvr van a lthatron, szlk feladatainak segtse.
 
Alapismereti Vizsga:
Gyakorlatilag az rettsgi elfutra, melyet a 8. vfolyam befejezst kveten kell letenni, az utols tantsi naptl szmtott harmadik ht htfjn megkezdve. Amg valaki nem teljestette sikeresen, addig nem lphet tovbb, vet kell ismtelnie.
A kvetkez tantrgyak szerepelnek benne: irodalom, nyelvtan, magyar s kisebb rszt egyetemes trtnelem, matematika, termszetismeret, fldrajz (klnsen haznk), biolgia, gyermekvllalsi ismeretek, trsadalmi ismeretek/ erklcs, valamint egy vlasztott, mely az itt felsoroltakban nem szerepel.

Annak ellenre, hogy az eddigiek alapjn tl komolynak tnik, valjban nem tlzottan nehz, egy tlagos 14 ves gyerek minden klnsebb gond nlkl elrhet kzepes, vagy j vizsgaeredmnyt, persze csak akkor, ha megfelelen oktattk. Az alapismereti vizsgkon elrt eredmnyek elssorban a tanrokat, s csak msodsorban a dikokat minstik, illetve befolysoljk az iskola szmra, az llam rszrl kiutalt pnzsszegeket is.

Az Alapismereti Vizsga egy ht idtartam s a kvetkezkpp alakul:
 
Htf
Kedd
Szerda
Cstrtk
Pntek
Szombat
Dleltt
Kezds: 08:00
Magyar nyelv s irodalom rsbeli
120 perc
Trtnelem s fldrajz rsbeli
120 perc, ill. 90 perc
Termszet-ismeret, biolgia s gyermek-vllalsi ismeretek
rsbeli
90 perc, ill. 90 perc, ill.
60 perc
Vlasztott trgy rsbelije
Trs. Ism. / Erklcs rsbeli
90 perc, ill. 60 perc
Matematika rsbeli
120 perc
Dlutn
Kezds: 14:00
Magyar nyelv s irodalom szbeli
15-30 perc
Trtnelem szbeli
15-25 perc
Fldrajz szbeli
10-15 perc
Termszet-ismeret szbeli
10-15 perc
Biolgia szbeli
10-20 perc
Gyermek-vllalsi ismeretek szbeli
20-25 perc
Vlasztott trgy szbelije
Trs. Ism. Szbeli
15-20 perc
Erklcs szbeli
20-35 perc
Matematika szbeli
10-15 perc
 
Minden esetben az rsbelin 125, mg a szbelin 75 pontot lehet szerezni, ezzel is hangslyozva a szbeli fontossgt. A szbeli kapcsn nem a tanrnak kell sszelltania a tteleket, azt egy kln tanknyvben minden 8. osztlyos dik ktelezen megvsrolja. A ttelknyvet llandra kell kidolgozni, vltoztats (esetleges hibk javtsn tl) csak bvts lehet, amennyiben ezt a tantrgy megkvnja, s csak 7 venknt.
A szbeli vizsgn a dik ttelt hz, akrcsak az rettsgin ksbb.
Az Alapismereti Vizsga idtartama alatt a dikok az iskolban, vagy a hozz tartoz kollgiumban ingyenes tkezsben (ebd) rszeslnek, tovbb rostos dtt s dessget kapnak (mindegyik minsgi magyar termk), a csald anyagi helyzettl fggetlenl.
 
 
Kzpiskolk:
Ez mr egy emeltebb terlet.
A kzpszint iskolkban mr egyre jobban s fokozatosan tveszi az oktats a fbb szerepet a nevelssel szemben. Fontosabb vlik a tuds s annak megszerzse, br tovbbra is ersebb a gyakorlati oldal, mint az elmleti, magols.
A kzpiskolkban az ves tantsi napok szma 255.
 
A kzpiskolkban legfeljebb a tantsi rk 20%-a hinyozhat, tantrgyanknt. Amennyiben valamely tanul hinyzsai ezt meghaladjk – kivve mvszetek -, de nem rik el a 40%-ot, gy osztlyoz vizsgt tehet, az adott tantrgybl, vagy tantrgyakbl, amennyiben az sikeres, felsbb vfolyamba lphet. Amennyiben sikertelen, vagy a hinyzott rk arnya brmely tantrgybl – kivve mvszetek – meghaladja a 40%-ot, gy vet kell ismtelnie.
 
Az igazolatlan rk a kvetkezkpp alakulnak:
-         5 igazolatlan ra esetn mr ktelez a szlt figyelmeztetni
-         15 igazolatlan ra esetn ismtelt figyelmeztetse a szlnek, tovbb osztlyfnki ints
-         25 igazolatlan ra esetn ismtelt figyelmeztetse a szlnek, illetve behvsa elbeszlgetsre s igazgati figyelmeztets
-         35 igazolatlan ra esetn a szl behvsa elbeszlgetsre, a szl ktelez rvny megjelensvel, valamint igazgati ints
-         40 igazolatlan rtl a neveltestlet dnthet az vismtls, esetleg eltancsols mellett, megbeszls a szl ktelez rvny jelenltvel
-         50 igazolatlan ra esetn a tanul mrlegels nlkl vismtl lesz, s/ vagy a neveltestlet dnthet az eltancsols mellett
 
Igazolatlan ra adhat, ha:
-         A dik nem jelent meg egy, vagy tbb tantsi rn (ktelez adni)
-         A dik az rt jelentsen zavarta s nem rendelkezett felszerelssel
-         Elre kln rtestettk bizonyos specilis esetekben, mgsem rendelkezett megfelel felszerelssel, avagy nem ltztt t (pl. ktelez sportversenyek, ltogatsok)
-         Megtagadta az rn vgzend munkt.
-         A dik kssei kiteszik a 45 percet (ktelez adni), vagy 30 percnl tbbet ksik, s azt nem tudja igazolni (pl. tmegkzlekedsi zavar, rsos elismerssel)
Az igazolatlan rk kiosztst a szaktanron tl a tantestlet s diknkormnyzat, valamint az iskolarsg ellenrzi, az igazsgtalanul/ hibsan kiosztott igazolatlan rkat kzs megegyezssel semmiss tehetik.
 
Az iskolarsgrl:
Tagjai azok a 11., 12. s 13. vfolyamos dikok lehetnek, akiket az albbi szempontok alapjn s elnyk figyelembe vtelvel a diknkormnyzat, a tantestlet, az iskolarsg (fellltsa utn), valamint a kttag terleti kldttsg (egy rendr s egy polgrr) tbbsgi szavazssal, melyben a testleteknek 1-1-1, valamint a kt kldttnek 1-1 szavazata van megvlaszt, az elzetes meghallgats s az alkalmassg megvitatsa alapjn.
(Az iskolarsg els csoportjnak fellltsa eltt a kldttsget tovbbi egy rendr egszti ki, hogy meglegyen az t szavazati lehetsg, s ne alakulhasson ki hatrozatkptelensg.)
Szempontok a kivlasztsban:
-         a dikok mennyire tisztelik, mennyire hallgatnak a szavra
-         az illet mennyire rendszeret, pldamutat fegyelemben
-         az illet mennyire hajlamos msokat rendreutastani, ha azok vtenek a rend ellen
-         az illet mennyire l hazafias letet
-         bntetlen ellet
Elnys tnyezk:
-         az nkntes polgrrsg tagja
-         rszt vett egy vagy tbb rendvdelmi tborban
-         elnys testalkat (magas, ers testalkat, tiszteletet parancsol)
-         jrtassg valamely, vagy tbb harcmvszetben, nvdelmi sportban
-         jrtassg a pszicholgiban
-         j sport s/ vagy tanulmnyi eredmnyek
-         jogi ismeretek
-         MHI tagsg
-         Elzetes iskolar kpzsben rszt vett
 
Az iskolarsg ltszmban a ktelez minimum, hogy minden 150 tanulbl egy legyen tagja (felfel kerektve). Maximlis ltszm meghatrozsra nem kerl, de tancsknt rdemes az iskola hzirendje szerint osztlyonknt kett, vagy minden 20 f utn egy szemlyben megllaptani a maximumot, valamint a maximum nem lehet kisebb 75 tanulnknt egy fnl (felfel kerektve).
Tovbbi kikts, hogy legalbb minden 5. iskolar nnem legyen, s a ltszmtl fggetlenl legalbb kt iskolar legyen nnem. A nnem iskolark esetben a elnys testalkat sokkalta enyhbb elbrlst kell kapjon, s az esetleges pszicholgiai ismeretek nagyobb mrtkben kell, hogy beszmtsanak.
 
Amint valaki elnyerte a felvtelt az iskolarsgbe, mg mieltt szolglatba llna egy 8 napos (ngy szombat-vasrnap, utols nap a vizsga) kpzsben kell rszt vennie, s vgeztvel sikeresen vizsgznia. A kpzs trtsi dja 16.000 Ft a tanul rszre.
A kpzs dlutn 13.00-21:00-ig tart sznetekkel s uzsonnval egybevve, a megyeszkhelyen, vagy rgikzpontban. A kpzst fleg pedaggusok, polgrrk, valamint rendrk s pszicholgusok vgzik.
Elmleti ismeretek: Konfliktushelyzetek erszakmentes kezelse, meggyzs, szbeli rendreutasts, hzirend s jogi ismeretek, veszlyhelyzet felmrse, elmleti intzkedstaktika, biztostsi feladatok, teendk katasztrfahelyzet esetn (pl.: tz, fldrengs, bombatmads).
Gyakorlati ismeretek: Veszlyhelyzet felmrse, gyakorlati intzkedstaktika, knyszerintzkedsek alkalmazsa, nvdelem, elsseglynyjts.
 
Az iskolarsg megklnbztet jelzseknt egy 10 centimter szles, s karvastagsgtl vltoz hosszsg, zld szn, ISKOLARSG felirat karszalag szolgl, melyet a formaruha felett, a jobb fels karon kell hordani.
 
Az iskolarsg feladatai:
  • Az iskolarsgnek kijellt, az iskola fbejrata kzelben lv teremben az els iskolai ra megkezdse eltt 45 perccel mr, valamint az utols ra/ fakultci/ szakkr/ sportesemny vgt kveten 15 perccel mindig kell tartzkodjon legalbb 3 gyeletes iskolar.
  • Az iskolarsg minden tagjnak ktelessge elre jelenteni az iskolarsg parancsnoknak, vagy annak helyettesnek, ha egszsggyi, vagy ms okokbl nem tud egy olyan tantsi napon, vagy kln esemnyen megjelenni, mikor alapesetben szolglatban lenne, hogy a beosztst tszervezhessk. Sorozatos hinyzs esetn az iskolarsg parancsnoka beltsa szerint dnt gyben a szbeli figyelmeztetstl kezdve egszen az iskolarsgbl val kilptetsig. Ez utbbit egyeztetnie kell a diknkormnyzattal s a neveli testlettel.
  • Az els iskolai ra megkezdse eltt fl rval a fbejrat kzelben tallhat, legalbb egy gyalogtkelhz kell mennie legalbb egy, legfeljebb kt iskolarnek, az iskolarsg szmra kiutalt kzi stoptblval, s segteni a dikok, s arra jrk biztonsgos tkelst az ttesten. Tovbb ezt megismtelni minden egyes alkalommal, mikor egy osztly tanuli az ttesten t kell, hogy kelljenek.
  • Ennek mdja: Amennyiben van jelzlmpa a gyalogtkelhelyen, gy a zld jelzs idejn, amennyiben nincs jelzlmpa, gy 10 fnl nagyobb csoport sszegylse idejn. Egy f esetn a gyalogtkel kzepre menni, a kzi stoptblt egyik kzzel felemelni az autsok fel, megvrni, mg az tkels biztonsgos, majd msik kzzel inteni a vrakozknak, hogy az t szabad. Kt f esetn a gyalogtkel kt vghez kzel (ktsvos ttest esetn a svok kzepn) megllni, majd az egy f esetn lertakat megismtelni.
  • Amennyiben az iskola elhelyezkedse, biztonsgi kockzata ezt indokoltt teszi, valamint az iskolarsg parancsnoka gy dnt szksges, gy a bejratoknl ellenrizni az rkezket. Vagyis dikigazolvnyukat, azt lthatlag llnak-e alkohol, vagy kbtszer hatsa alatt. Amennyiben a bemenni szndkoz nem az iskola dikja, nem kvet ms iskolbl, hanem idegen dik, avagy mr tanulmnyait befejezett fiatal, gy az iskolarsgnek ktelessge rdekldni rkezse cljrl, dnthet beengedse, vagy vrakozsra intse fell, figyelembe vve, hogy okozott-e mr valami bajt. Brkit, aki jl lthatlag alkoholos, s/ vagy kbtszeres befolysoltsg alatt ll amennyiben az iskolarsg ellenrzi a bejvket, gy ktelessge visszafordtani. Amennyiben az iskolarsg gy tli szksges, ruhzat s csomagtvizsglst foganatosthat mg az rkez tovbbengedse eltt, s, amennyiben brmilyen tiltott trgyat tall, gy annak leadsra ktelezni, avagy, amennyiben a trgy birtoklsa bncselekmny, gy (akr titokban) rendrt hvni.
  • gyelni a trvny ltal elrt hzirend s az iskola ltal, a trvnyekkel sszhangban lv iskolai hzirend betartsra, azt betartatni, klns tekintettel a tanulk, de a tanrok ktelessgeire is.
  • Csak nhny dolgot emltve:
  • gyelni r, hogy az iskolai formaruha mindenkin megfelelkpp lljon. Akinl lthat hiba tapasztalhat, azt figyelmeztetni.
  • Verekedseket megelzni, illetve, ha mr tartanak, akkor a verekedket felszltani tevkenysgk befejezsre, majd, ha ez nem hasznl, akkor ket akr erszakkal is sztvlasztani. Ha egy verekeds megtrtnt, de a felelsk ismeretlenek, gy ket elkerteni, s velk szemben eljrni (pl.: igazgat el vitel, akr erszakkal is, rendrsg nyomra vezetse, stb…)
  • Lopsokat lehetleg megelzni (akr a rjuk bzott rtktrgyakra felgyelni). Lopsok esetn a tolvajokat elkerteni, s ellenk eljrni (lsd elz).
  • Helyben fellpni brmilyen bncselekmny ellen, ha ez gy megelzhet, mint pldul vdelmi pnz szedsnek ksrlete/ rabls, illeglis szerek rustsa. Az elkvetk ellen, amennyiben szksges knyszerintzkedst alkalmazni a rendrsg megrkezsig.
  • Iskolai sportesemnyeket, iskola bulikat biztostani, az azok alkalmval letbe lptetett, olykor kln szablyozsok betartatsval is.
  • Fellpni a fenyegetz dikok ellen, fenyegessenek akr dikokat, akr tanrokat.
  • Figyelmeztetni s elkldeni, sorozatos ismtlds esetn az igazgat el vinni a tilos helyen dohnyzkat.
  • Elcspni, s pldt statulva megbntetni (pl. krms, vesszzs) az iskola kztulajdonnak szndkos ronglit (pl. csempk lergsa, raditor letpse, stb…), illetve errl a neveltestletet rtesteni.
  • Figyelmeztetssel, rendreutastssal, szksg esetn akr fizikailag is fellpni az rkat zavar dikokkal szemben.
  • Szrprbaszeren, klnsen sznetekben, de olykor tantsi rk alatt is jrrzni az iskola klnbz rszein, fleg folyoskon s udvarokon, olykor kzssgi helyisgekbe, wc-kbe benzni, s ellenrizni minden rendben van-e?
  • Amennyiben van, gy a tanulszobn rszt venni, s ott idtartama alatt, illetve a sznetben szintn gyelni a rendre.
  • Megvdeni a tanrokat s dikokat brmely, nem hivatalos kls szemlytl, aki erszakosan lp fel (pl.: tanrver szlk ellen).
  • Katasztrfahelyzet esetn (pl.: tz, robbans, fldrengs, biolgiai veszly) fokozottan gyelni a rendre az iskolban (vagy tartzkodsi helyen), a jelen lvket lehetsg szerint megnyugtatni, a terlet rendezett elhagyst biztostani, illetve minden ms feladatok a lehetsgek szerint elltni a mentegysgek kirkezsig, azt kveten azok irnytsval tovbb segdkezni.
  • gyelni egymsra, vagyis, hogy az iskolarsgen bell ne legyenek tlkapsok. Az esetleges ilyeneknl az illett szban figyelmeztetni s tbbszri kisebb, vagy akr egyszeri slyos esetnl jelenteni az iskolarsg parancsnoknak, vagy helyettesnek, utbbiaknak ilyen esetben ktelessge legalbb szbeli figyelmeztetsben rszesteni az illett.
  • gyelni az iskola krnyknek biztonsgra, rendszertelen idkznknt rjratot tartani krltte. Megakadlyozni az iskola szndkos kls ronglst. Elkldeni a krnyken llkod gyans szemlyeket (akik pl. esetleg vrnk, hogy egy tanul kijjjn s megverhessk), a hajlktalanokat. Valamint minden szablysrtst, vagy bncselekmnyt elkvet szemly esetn rendrt hvni (pl.: dler, rmlny az iskola krl).
  • Osztly/ iskolai csoportos kirndulsokon gyelni az ugyan kevsb szigor, de jelen lv rend betartsra, megszegit figyelmeztetni. A lehetsgekhez mrten megvdeni a dikokat s tanrokat, ha ket esetleg kls atrocits rn.
  • Szksg esetn brki rszorult elsseglyben rszesteni, szksg esetn mentket rtesteni.
 
Az iskolarsg parancsnoknak s parancsnokhelyettesnek tovbbi feladatai:
  • Az iskolarsgen bell is pldamutat magatartst tanstani.
  • sszehangolni az iskolarsg mkdst.
  • Minden hnapban elkszteni a szolglati beosztst, azt a diknkormnyzattal s neveli testlettel elzetesen egyeztetni, majd elfogadtatni.
  • gyelni a szervezet bels rendjre, fegyelmre, morljra. Felelssget vllalni az iskolarsg minden cselekedetrt, szolglatban s azon kvl tanstott magatartsrt.
  • Eljrni az iskolarsg bels fegyelmi gyeiben, belertve a szolglatbl val indokolt, vagy indokolatlan tvolmaradst, esetleges tlkapsokat, a tagok helytelen magatartst, korrupcit.
  • Figyelni a plyzatokat, tovbbkpzsi lehetsgeket a szervezet s tagok minl knnyebb boldogulsra s minl nagyobb kpzettsgre trekedve.
  • Tartani a kapcsolatokat a neveli testlettel, a diknkormnyzattal, a MHI Kzponttal, a rendrsggel s polgrrsggel. Szmukra flvente rszletes jelentst kldeni az iskolarsg munkssgrl.
 
Az iskolarsg felszerelse, illetve amit szmukra biztostani kell:
rszoba: Az iskola mrettl, s tanulszmtl fggen, legalbb egy, a fbejrat kzelben lv terem, mely rszobv lp el. Abban legalbb egy asztal, legalbb 4 szk, vagy kt lpad. Flvente, az rszobnak (tbb esetn a kzponti rszobnak) kiutalt papr rszer.
Karszalag: A mr fentiekben emltett kllem karszalagok minden tagnak.
Kzi stoptblk: Az iskola tanulinak szmtl fggen, de legalbb 5 kzi stoptbla.
 
Az iskolarsg s iskolark kln jogkrei/ kedvezmnyei:
Itt csak azok kerlnek emltsre, melyek a ktelessgeik kztt nem szerepelnek, mert termszetesen, ami ktelessgk, az egyben jogukban is ll.
Szolglati beosztsukat az iskolarsg parancsnoka, illetve helyettes parancsnoka, tovbb a diknkormnyzat s a neveli testlet kzsen hagyja jv, ktelessgk gy igaztani, hogy a tanrkrl val tvollt kzel egyenl mdon oszoljon meg a tagok kztt, s lehetleg fleg azokat a tantrgyakat rintse, melyekbl nem kell tenni rettsgi vizsgt. Amennyiben van tanulszoba az intzmnyben, gy a beosztst ahhoz is igaztani, hogy a jobb tanulmnyi eredmnyekkel rendelkez tagok legyenek fleg akkor a tanulszobn kvli szolglatban, lvn k kevsb szorulnak r.
  • Szolglatteljestsk idtartama, amennyiben az tanrra esik nem szmt hinyzsnak, sem igazoltnak, sem igazolatlannak.
  • vente hrom napot (vizsganap nem lehet, sem olyan, mikor szolglatban vannak) hinyozhatnak igazoltan, ezt sajt s az iskolarsg parancsnoka (vagy helyettese) ltal alrt igazolssal tehetik meg, illetve utbbinak termszetesen elg egyszer alrnia.
  • Kedvezmnyekkel vehetnek rszt tbb tovbbkpzsen, tborozson, tanulmnyi s egyb osztlykirndulson.
  • Ha legalbb kt vig szolgltak iskolarknt, akkor az plusz pontokat jelent felvtelknl a hon/ rendvdelmi iskolkba, kpzsekre. Valamint nagyobb esllyel nyernek felvtelt a fegyveres s rendvdelmi szervekhez, katasztrfavdelemhez. Illetve elnyt jelenthet tbb ms munkra val felvtelnl is, pldul: biztonsgi r, tborvezet, kidob, intzeti nevel, tanr, stb… Ezen kvl kln elbrls nlkl lehetnek tagjai az nkntes polgrrsgnek.
 
A kzpiskolai tanulmnyokrl:
A kzpiskolai tanulmnyokban, fokozott szerepet tltenek be az rettsgi tantrgyak, melyek nagyrszt ugyanazok, mint az Alapismereti Vizsga tantrgyai. Ezek a tbbinl nagyobb raszmban kerlnek oktatsra. Az ltalnos iskolknl mr emltett j oktatsi mdszer br enyhn szrazabban, de jelen van.
A kzpiskolt 5 vesre vltoztatjuk, mert a jelenlegi 4 v alatt igen nehz a tananyagokat kielgten megtanulni, gyakorolni, s mivel tbb j trgy, st vizsgatrgy is bekerl, gy indokolt a hosszabb id.
Idegen, vagy nemzetisgi nyelvismeretet tovbbra is csak fakultciban, kln djfizets ellenben lehetsges tanulni. Vizsgt tenni nem ktelez belle, br a kzp s felsfok nyelvvizsga tovbbra is plusz pontokkal jrhat a felsoktats bizonyos szakait illeten (pl.: trtnelemnl a latin, szmtstechniknl az angol).

 Folytatsa kvetkezik.

 
Blcsessgek
 
 
Hrek
 
rsok
 
MHI Szakpolitikai Tagozat
 
Lelkisegly s pszicholgia
 
Kikapcsolds
 

Nvnapok

 

 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Pontos id
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.